A téli szezon abszolút kedvence nálunk ez a kombináció, kezdő és haladó savanyúság-fogyasztók körében egyaránt osztatlan sikert aratott. Amilyen egyszerű, olyan nagyszerű!
Hozzávalók*:
1 kg fehér káposzta
0,5 kg sütőtök (lehet éretlen is!)
0,5 kg sárgarépa
4 gerezd fokhagyma
2 csapott evőkanál jódozatlan, adalékanyagmentes só
*Ez a mennyiség nagyjából egy 2 literes káposztasavanyító-edénybe vagy 3 db normál (720 ml-es) befőttes üvegbe fog beleférni.
Elkészítés:
A káposzta külső leveleit szedd le és a torzsa elöregedett részét vágd le. Az egész káposztafejet alaposan mosd meg, majd a torzsa felőli végéről vágj le 1-2 szeletet, amelyet majd leszorítónak használsz. Ha a káposztafej túl lapos, akkor inkább a torzsából hagyj meg két nagyobb darabot ugyanerre a célra!
A káposztát gyaluld le vagy szeleteld nagyon vékonyra, majd a meghámozott sütőtököt és sárgarépát vágd julienne-re. Savanyúságkészítéshez nagyon gyakran használok olyan sütőtököket, amelyeknek már nem volt ideje megérni a szárukon. A zöld héjat eltávolítva ezek belseje is jellegzetesen illatos, halványabb vagy sötétebb narancssárga, de az ízviláguk legalább annyira karakteres, mint az érett társaiké. Ne féljetek hát tőle! 🙂
A zöldségeket tedd egy nagy keverőtálba, a fokhagymagerezdeket szeleteld vagy préseld a tetejükre, majd az egészet szórd meg és alaposan keverd össze a sóval. Először inkább kevesebb sót adagolj, a végső mennyiséget kóstolással határozd meg (a keveréket kellemesen sósnak kell érezned)!
15-20 perc állás után kézzel kezdd el alaposan összedolgozni a zöldségeket. Nyomkodd és masszírozd addig, amíg bőséges levet nem ereszt és össze nem esik! Akkor jó, hogy ha egy maréknyit a kezedbe veszel, enyhe nyomásra is sok lé csorog ki belőle.
A sós, sütőtökös-sárgarépás káposztát nyomkodd ki, majd töltsd meg vele az üvegeidet/edényedet. Alaposan nyomkodj le minden réteget, majd az utolsót egy(-egy) káposztakoronggal szorítsd le.
Töltsd fel az egészet a zöldségek saját, sós levével (a tető alatt hagyj 1,5-2 cm-nyi üres helyet). Figyelj rá, hogy a lé minden zöldségdarabot ellepjen, és ha szükséges, tölts rá még egy kevés forralt, majd szobahőmérsékletűre visszahűtött vizet is (só ekkor már nem kell bele)!
Az üvegekre szorosan zárd rá a tetejét, majd állítsd egy tálcára vagy mélyebb tálba, és tedd 18-22°C-os, közvetlen napfénytől védett helyre.
Érlelés:
Az érés első pár napjában a befőttes üveg teteje alól némi lé ugyan kiszökhet, de ettől ne ijedj meg! Amint ez az intenzívebb erjedési szakasz lezárul, az savanyúságot fel is bonthatod. Ha később fogyasztanád, tedd sötét, hűvösebb helyre (kamrapolcra vagy spájzba), és nyugodtan felejtkezz el róla akár hónapokra is!
Jó étvágyat hozzá! 🙂